Amikor először hallottam a UK Graders-ről azt gondoltam: na tessék már választhat is az ember, hogy a jenkik vagy a tomik nyúlják le. Azóta némiképp árnyaltabb kép alakult ki bennem a fizetős minősítési rendszerekről.Megértettem, hogy adott körülmények között mindennek meglehet a maga haszna. Azt szintén be kellett ismernem, hogy bizony-bizony az én készülékemben, körülményeimben is van némi hiba és a szűkös anyagi lehetőségeim miatt, illetve mert nem tervezem eladni a gyűjteményemet érzem olyan távolinak magamtól az AFA vagy az UKG szolgáltatásait. Egy lényeges kérdésre azonban nem tudom a biztos választ: hányan lehetnek még így ezzel? Hányan vannak az AFA és hányan az UKG gyűjtők? Azt biztosan tudom, hogy ha ingyenes lenne a szolgáltatásuk, akkor élnék a lehetőséggel. Naná, ki nem?
Mi az az UKG? Ők a UK Graders - az Egyesült Királysági Minősítők, magyarán a brit AFA. Szervezetileg semmi köze sincs az UKG-nek az AFA-hoz, független vetélytársak, azonos szolgáltatást végző, de földrajzilag elkülönült vállalkozások. A cég Angliában a nottinghamshire-i Sutton-in-Ashfield városkában található. Egyébként pedig az interneten az alábbi linkről érhetőek el: UK Graders. A honlapjuk kellemesen egyszerű és áttekinthető felépítésű.
Kik állnak az UKG mögött? Steve Ward és Mark Ferris. Steve saját elmondása szerint már több, mint húsz éve gyűjti a játékokat, ezzel szemben Mark az utolsó húsz évet játékgyűjtéssel töltötte. A bő 40 évnyi tapasztalatból származott a bátorság egy angliai központú, főként az európaiaknak szánt játék minősítéssel foglalkozó vállalkozás megalapításához. Elég ennyi háttér? Egy fórumon valaki azt írta, én is több, mint húsz éve gyűjtöm a játékokat, na és... Ők honnan ismerhetik a prototípusokat, vagy az extrém ritka figurákat, mennyit láttak, láthattak életükben? Nem csak Star Wars-szal foglalkoznak, ezért sok egyéb területen is nagyon jártasnak kell lenniük! Nem ismerem személyesen az urakat. Szerintem nagyságrendekkel nagyobb az ő ismeretük az enyémnél, de azért khm... nem vagyok biztos, hogy ennyi mindenhez érthetnek professzionális szinten. Akkor miért is vennék meg az általuk minősített Vinyl Cape Jawa-t hatalmas összegekért? Erre csak egy válasz lehetséges: mert bíznak bennük. Miért? Mert ismerik őket, akár személyesen is (ez főleg az angol gyűjtőkre lehet igaz), vagy mert eddig mindenki elégedett volt velük. Meg kell említenem, hogy az AFA munkatársainak kilétéről még ennyit sem tudni. Vannak olyan hírek, miszerint volt Kenner-es szakembereket foglalkoztatnak, illetve nagy amerikai gyűjtőket is. Mindkét kategóriára igaz, hogy nagy tapasztalata lehet a ritkaságok terén, de akkor miért nem látom a neveket a hivatalos honlapon...
Miért válasszam őket? Európaiként, főleg angolként vonzó lehet a "közelség". Állításuk szerint tisztességes harmadik félként kívánják a játékainkat minősíteni. Ezzel nincs is gond, olyanról még nem olvastam, hogy valakit direkt átvertek volna, inkább az általuk született eredményekkel voltak elégedetlenek a tulajdonosok. Főleg a sajátos ritkasági rendszerrel, de ki tudhatja, hogy az ügyfelek hány százaléka elégedetlen. Különben is, kit ne zavarna ha a féltett drágaságát valami jöttment ánglius leminősíti? Ígérnek még babrálás és akár UV biztos akril tokokat a biztonságos és ízléses tároláshoz, ezzel kapcsolatban két érdekességet olvastam egy fórumban: Az egyik könnyen ellenőrizhető, ha egy pillantást vetünk a lenti képre - nem mindenkinek tetszik, hogy egységesen Episode III-as ihletésű a háttérkép, stílustalanul még a vintage figuráknál is.
A másik probléma már veszélyesebb. Állítólag minden különösebb erőfeszítés nélkül kinyitható az akril tok és minimális sérülés mellett vissza is zárható! Ezzel lehetővé válik a hivatalos álláspont szerint "tamper proof" azaz babrálás biztos tok tartalmának, például egy Vinyl Cape Jawa-nak hamisítványra cserélése. Az AFA tokjairól azon kevesek akik kinyitják azt írták, hogy csak sérülés mellett nyithatóak ki a szuper erős ragasztó miatt - egyébként nekik azért éri meg kinyitni, mert a jobb minősítés reményében újra "afáztatásra" küldik vissza a játékokat, különösen az érméket, mivel a tapasztalatok szerint jelentős a szórás az eredmények között .
Mennyit kérnek az angol srácok? Nagyon egyszerű és közérthető táblázatban foglalták össze a szolgáltatási díjakat. Egy bontatlan figura minősítése 20 font, míg egy AT-AT-é 75 font. Jól látszik, hogy a tokozás költsége jelentős szerepet játszik az árak kialakításában.
Vannak sajátosságai az UKG minősítésnek? Igen, vannak. A legszembetűnőbb és egyben a legvitathatóbb a ritkaság (rarity) csillagokkal történő osztályozása. Volt olyan fórumos hozzászólás, amelyikben egy ügyfelük leírta: megpróbálta leegyeztetni az UKG-vel, hogy ne minősítse az általa beküldött játék ritkaságát, de kérését kerek-perec elutasították. Azért fájó pont ez sokaknak, mert nem minden esetben érezhető az UKG döntéseiben a ráció. A rossz nyelvek szerint csak arra szolgál az egész csillagosdi, hogy sajátos ízt adjon, amivel az UKG megkülönböztethetővé válik az AFA-tól.
Kevésbé szembetűnő, de fontos különbség, hogy az osztályozás 100%-ról indul lefelé ötösével egészen a nulláig. Három kategóriába sorolják a minősítésre váró játékokat: bontatlan figurák, bontott figurák, dobozos dolgok. Nagyon egyszerű kritériumok alapján döntenek a végleges pontszámról. Mivel vicces, a bontott figurákét itt közölöm: festés\fegyver (pl. hozzá van e ragasztva a buborékhoz, vagy nem) - igen, igen egy bontott figuránál hozták fel ezt a példát - ja és ennyi az összes kritérium.
Összegezve: a fizetős minősítési rendszerek a fizetőképeseknek valók, az sem árt, ha az embernek elég, hogy egy akril lapon keresztül bámulja a megszerzett darabot. Az UKG-nek bár megvannak a fent tárgyalt előnyei, az elismertsége valószínűleg jóval az AFA népszerűsége mögött lehet. Mindkét céget alaposan megrendítheti egy komolyabb botrány, a bizalom elvesztése azonban nem csak a cégre, hanem a gyűjteményekre is végzetes hatással lehet, kidobott pénzzé változtatva a minősítésre fordított összegeket. De, hogy a dolog jó oldalát is nézzük: ki máshoz fordulhatna az ember ha egy nagyon drága vagy nagyon ritka darabot kíván megvásárolni vagy eladni viszonylag minimális kockázat mellet? Jelenleg nincs jobb, hitelesebb alternatíva. Akinek meg nincs rá pénze (mondjuk jómagam), az úgysem vesz ilyen drága darabokat.
A másik probléma már veszélyesebb. Állítólag minden különösebb erőfeszítés nélkül kinyitható az akril tok és minimális sérülés mellett vissza is zárható! Ezzel lehetővé válik a hivatalos álláspont szerint "tamper proof" azaz babrálás biztos tok tartalmának, például egy Vinyl Cape Jawa-nak hamisítványra cserélése. Az AFA tokjairól azon kevesek akik kinyitják azt írták, hogy csak sérülés mellett nyithatóak ki a szuper erős ragasztó miatt - egyébként nekik azért éri meg kinyitni, mert a jobb minősítés reményében újra "afáztatásra" küldik vissza a játékokat, különösen az érméket, mivel a tapasztalatok szerint jelentős a szórás az eredmények között .
Mennyit kérnek az angol srácok? Nagyon egyszerű és közérthető táblázatban foglalták össze a szolgáltatási díjakat. Egy bontatlan figura minősítése 20 font, míg egy AT-AT-é 75 font. Jól látszik, hogy a tokozás költsége jelentős szerepet játszik az árak kialakításában.
Vannak sajátosságai az UKG minősítésnek? Igen, vannak. A legszembetűnőbb és egyben a legvitathatóbb a ritkaság (rarity) csillagokkal történő osztályozása. Volt olyan fórumos hozzászólás, amelyikben egy ügyfelük leírta: megpróbálta leegyeztetni az UKG-vel, hogy ne minősítse az általa beküldött játék ritkaságát, de kérését kerek-perec elutasították. Azért fájó pont ez sokaknak, mert nem minden esetben érezhető az UKG döntéseiben a ráció. A rossz nyelvek szerint csak arra szolgál az egész csillagosdi, hogy sajátos ízt adjon, amivel az UKG megkülönböztethetővé válik az AFA-tól.
Kevésbé szembetűnő, de fontos különbség, hogy az osztályozás 100%-ról indul lefelé ötösével egészen a nulláig. Három kategóriába sorolják a minősítésre váró játékokat: bontatlan figurák, bontott figurák, dobozos dolgok. Nagyon egyszerű kritériumok alapján döntenek a végleges pontszámról. Mivel vicces, a bontott figurákét itt közölöm: festés\fegyver (pl. hozzá van e ragasztva a buborékhoz, vagy nem) - igen, igen egy bontott figuránál hozták fel ezt a példát - ja és ennyi az összes kritérium.
Összegezve: a fizetős minősítési rendszerek a fizetőképeseknek valók, az sem árt, ha az embernek elég, hogy egy akril lapon keresztül bámulja a megszerzett darabot. Az UKG-nek bár megvannak a fent tárgyalt előnyei, az elismertsége valószínűleg jóval az AFA népszerűsége mögött lehet. Mindkét céget alaposan megrendítheti egy komolyabb botrány, a bizalom elvesztése azonban nem csak a cégre, hanem a gyűjteményekre is végzetes hatással lehet, kidobott pénzzé változtatva a minősítésre fordított összegeket. De, hogy a dolog jó oldalát is nézzük: ki máshoz fordulhatna az ember ha egy nagyon drága vagy nagyon ritka darabot kíván megvásárolni vagy eladni viszonylag minimális kockázat mellet? Jelenleg nincs jobb, hitelesebb alternatíva. Akinek meg nincs rá pénze (mondjuk jómagam), az úgysem vesz ilyen drága darabokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése