Egykori lelőhelyek IV. - New Buda City

Pünkösd környékén még a blog is feltámad, legalábbis egy bejegyzés erejéig, ami Robi tollából származik. Hála érte! Halleluja! Azért majd én is igyekszem újra életet verni ebbe az átkozott teknőbe, akarom mondani szemétzúzóba...

Tősgyökeres újbudai lakosként minden gyerekkori emlékem a XI. kerülethez kötődik. Itt születtem a Tétényi úti kórházban, itt laktam szüleimmel Kelenföldön, majd Őrmezőn és itt élek a Kamaraerdőn. Óvodába és általános iskolába itt jártam a Neszmélyi úton. Ami még meghatározóbb élmény volt témánk szempontjából, itt láttam „A Filmet” (nagy betűvel, naná!) 6 évesen az Olimpia moziban, ahogy az egy 2009-es bejegyzésben már szerepelt (uram-atyám, de régen volt már – a szerk.). Hol is találkozhattam volna másutt a számunkra oly csodás varázzsal rendelkező "jedi bábukkal", mint itt a tizenegyben?

Olimpia mozi

Azt már nem tudom, hogy a családból ki vette észre elsőnek a zsúfolt kirakatban a Star Wars játékokat, de, hogy hol volt ez a hely, na arra, máig is nagyon emlékszem! Régi lakásunkhoz az Őrmezei lakótelepen a Vőfély és Kérő utca sarkán található "Kék trafik" volt a legközelebb. Gondolom nem nehéz rájönni, hogy a színe miatt neveztük el így. Volt még pár színe szerint nyilvántartott dolog Őrmezőn, például: "Melyik suliba jársz? A Fehérbe (Neszmélyi útra) vagy a Pirosba (Kérő utcába)?" - olyan volt számomra a piros suli, mintha egy másik bolygóról jönne az a gyerek, aki odajár, pedig légvonalba maximum 2-300 méter lehetett a két suli közti táv! 

A sarok

Visszatérve a Kék trafikra, ami valójában egy 4 üzletből álló fém pavilon sor, igaz mára már csak nyomokban maradt meg eredeti kék színe, mivel átkenték fehérre, kivéve a tető részen, ahol már nehezen volt elérhető ecsettel, no ott még mindig az eredeti kék (lehet, hogy figurák is maradtak, valamelyik elérhetetlen sarokban? – a szerk). Az egyik üzlet virágos volt, a másik újságos, aztán fantáziadúsan még egy virágos következett, de most mi nem ezeket a droidokat keressük, így továbbmehetünk, a Kék trafikba, ahol összegyűlt az őrmező minden söpredéke Star Wars figurákra vadászni. Eeeeeeez az!

 

Kék trafik kicsit sápadtan

A választék sajnos nem volt fényes, de ami akadt, az mindig valami nagyon zoral volt! Ahogy már Arnold is rávilágított egy korábbi írásában, érdekes módon itt is a kirakat legfelső szegmensében voltak kirakva a játékok. Lehet, hogy a felnőttektől nagyobb fejmozdulatot sem igényelt szemrevételezésük, de a gyerekeknek egyenesen tornagyakorlatot kellet végezniük, hogy láthassanak valamit a kínálatból. Érdekes, akkoriban ez fel sem tűnt! Nem számított, hogy hányan látják, elvitték így is – úgy is! Na, szóval még egy Millennium Falcon-t is kiraktak a magasba! Nem tudom mennyiért volt, még a fateromat is megkérdeztem, de már egyikünk sem emlékszik az árára. Gondolom a fájdalmas kiadásokat gyorsan törölte az emlékeiből!

Szó, ami szó, a Falcon a testvérem születésnapja alkalmával landolt a lakásunkban! Ez engem nem zavart, sőt, hiszen én is ugyanúgy játszhattam vele. Visszagondolva a Falcon még nem tudott igazán nagy élményt okozni, mivel figuránk alig volt, és ami rendelkezésre állt, az köszönőviszonyban sem volt a Falcon eredeti legénységével. Lássuk be, ha ránézünk a vitrinben, esetleg polcokon pihenő, bontott jármű gyűjteményünkre, elég bánatosan mutatnak magukban a járgányok figurák nélkül…

A Falconon felül leginkább pár „Last 17-es” figurát köszönhettünk a Kék trafiknak: EV-9D9 (testvérem csak „cipőfejűnek” hívta) Yak Face („lópofájú” névvel illettük), Anakin Skywalker (alias „dártvéder szelleme”), bár nem mind innen származott az alábbi magyarosított figura nevekre emlékeszem még: Nien Nunb („sonkaszájú”), Weequay („húspofa”), Admiral Ackbar („papagáj fejű”, ha esetleg nem értenéd, hogy miért így neveztük,akkor vedd le a polcodról és tekerd a fejét el 180 fokban! Na mit látsz?), 8D8 („nyúlgerinc”, Kis Ádám barátunk volt a névadó, de mi inkább a „robotolvasztót” használtuk).

M ZS körtér - hűlt hely

A Móricz Zsigmond körtéren egykor három fa pavilon állt. Sajnos mára már nincsenek meg, de ha valaki még emlékszik, akkor amolyan méhkaptár formát alkotott a három összekapcsolódó bódé. Az egyik bódé hamburgeres volt, a másik itt is újságos, és ki hinné, hogy a harmadik pedig egy trafik! Az alap árukínálatot a szokásos szirszar képezte, mint általában minden más trafikban. Tapadókorongos pisztoly, fröccsöntött indián, gyerekkártya, de itt bőven akadt Jedi bábu is! Na ez a nem mindegy! Szülinap, névnap vagy egyéb ünnep nem jöhetett el úgy,hogy erre a szent helyre előtt ne zarándokoltunk volna el! Milyen jó, ha az embernek fiútestvére van és nincs nagy korkülönbség! Minden ünnep dupla öröm! Tesóm valamelyik ünnepére már ki is nézte jó előre az ajándékát, nem mást, mint a félelmetes Rancor szörnyet! Nagyon be voltunk sózva, de végül nem jött össze. Sajnos mire aktuális lett az ajándék, már valaki megvette,és nem volt másik helyette! Sajnos már csak egy „ewok catapult” árválkodott addigra, amit nagy duzzogva megvettünk, de részemről megint csak nem volt akkora élvezet, mivel egy árva ewokunk sem volt hozzá. A katapultot mi csak kődobálónak hívtuk, részemről talán, ha tízszer elsütöttem anno, biztos nem céloztam vele túl jól, mert hamar ráuntam (szerintem nem tudtad neki megbocsátani, hogy a Rancor helyett érkezett – a szerk.). A katapulton kívül volt szerencsém pár minirig-hez, de volt, például az MTV-7, amiről nem is akartam elhinni, hogy valóban köze van a Star Wars-hoz. A speeder bike sem volt az igazi felderítő motoros nélkül (felderítőt a Triálban lehetett kapni, legalábbis az unokatestvéremnek volt belőle és a figurái állami játékboltból származtak tudtommal, 90 vagy 99 forint volt az álomár, és a magyar gagyi felderítő is vödörszám állt a trafikokban, amiért most „ölni tudnának” egyesek (köztük én is), de magához a motorhoz nem volt élőben szerencsém, csak jóval később  – a szerk.). 

Felnőtt fejjel egy volt edzőtársammal nosztalgiázgattam, aki maga is régi kvarcjátékokat gyűjt, szóval át tudja érezni szenvedélyünk mélységeit, és mesélt pár érdekes dolgot. Mivel szintén XI. kerületi gyökerekkel bír, említette, hogy a Villányi út Móricz Zsigmond körtér felőli végén, a villamos megállóval szemben is volt egy trafik hatalmas figura készlettel. "Te ezt nem is tudtad?" - kérdezte a legnagyobb döbbenettel."Vazze nem." mondtam rá és már kezdte is ecsetelni, hogy legalább 3-4 sorban zsúfolódtak a figurák a kirakatban. Nyálcsorgatva álltak suli után hosszú percekig a kirakat előtt. Csak pár méterre volt a mi általunk ismert trafikos pavilonoktól, mégis teljesen kimaradt az életünkből! Pedig milyen élményekről írhatnék most… Ennek így kellett történnie ahhoz, hogy legyen még elérhetetlen, amiről álmodozhatunk, vadászhatunk és aminek örvendezhetünk!

Sajnos a régen készített képeimet már nem találtam meg, de ígérem készítek hamarosan újakat!

Robi

Egykori lelőhelyek III. - Hajrá Újpest álé álé álééé!

Ne üssetek, nem vagyok újpesti, a Lipótvárosban lakok. :) A fociról is csak annyit tudok, hogy  valami kerek pattogó biszbaszt kergetnek benne - így egyfajta kezdetleges jedi kiképzésnek tudom csak értelmezni. A cikket és címét Arnoldnak köszönhetjük, aki legalábbis gyerekkorában tutira újpesti volt:

„Hajrá Újpest álé álé álééé!”

"Nyugati kirándulásunk végeztével szépen készítsük elő újra útleveleinket, azonban a valutakeretes dokumentumunkat nyugodtan simítsuk élre és hagyjuk a fiókban, mivel ahová most megyünk, ott nem lesz szükség a már amúgy is felhasznált konvertibilis fizetőeszközeinkre. A képzeletbeli vasfüggöny túloldalára az (időközben már elkészült) Megyeri hídon (anno mennyit álmodoztunk róla…) vezet az út. A békási Megyerről át, a káposztásira, és kicsit tovább. A cél Újpesten a Rózsa utca - Árpád út útkereszteződésnél található, ismertebb nevén: „az uszodánál”.

 Gyerekkoromban Káposztáson laktunk mikor úszni jártam, így magától adódott helyszínként az Újpesti Uszoda. Az „uszi” végeztével általában a büfében vagy az uszoda trafikjának bámulásával töltöttük az időnket a haverokkal. Olykor a folyosó automatájából kinyert forró csokival égettük szét a nyelvünket, de szívesen csellengtünk a közeli trafiksorok körül is. Az egyik ilyen csellengés, buszmegállóban várakozgatás alkalmával fedeztem fel egy újabb lelőhelyet. 

Ebben az időben már igen tekintélyes figuragyűjteménnyel rendelkeztem. A békási források teljesen kiapadtak, vagy már csak totális mellékszereplőket (Yak Face, Imperial Dignitary) kínáltak. Azt hiszem már teljesen le is mondtam a további bővítésről, de ekkor, egy korabéli, kocka formájú utcai bódéban figurákat pillantottam meg! Tudjátok, ez egy afféle dohányárus trafik volt: Donald rágó, cigi papír, pipadohány, stb. gagyikat árult egy hölgyike. Meg elég jó (de már a világoskék dobozos, többnyire „made in Macau”) Matchbox-okat is. 

A kockabódét körben (a kocka körben, ez jó!), deréktól - plafonig kis üveglapok alkották, így könnyedén ki lehetett pakolni beléjük a portékákat (ugye emlékeztek?). Ezeket vizslattuk, amikor a kocka „felső részének” a legszélén, alig észrevehetően, figurákat láttam sorban kihelyezve! Emlékszem, az eladó hölgy alig érte el ezeket, nagy nehezen tudta csak levenni a számomra kívánatos darabokat, annyira magasan voltak és annyira nem álltak neki kézre. Ezt nem is értettem… Miért pont ezeket a nemes holmikat helyezte ilyen rossz helyre? Hát ott senki sem fogja megtalálni őket! 

A kínálat nem volt túl bőséges itt sem: Prune Face, B-Wing Pilot, Ackbar, R2-D2 (sensor), Nien Nunb, C-3PO, Han Bespin. Érdeklődtem a hölgynél, hogy csak ennyi van-e. Egy lesajnáló „igen” volt a válasz, majd még hozzátette: ezeket is már vagy ezer éve tárolja, a kutyának sem kellenek és nem is lesz belőlük több, sőt, alig várja, hogy szabaduljon tőlük. Nagyon rosszul estek a mondatai, de valahol értettem is. A pontos időpontot nem tudom már, de valamikor úgy 1986-87-ben lehetett - amikor már nálam is lecsengőben volt a dolog. 

Ha már így esett, akkor gyorsan el is határoztam, hogy megmentem magamnak azon példányokat, amelyek ekkor még hiányoztak a kollekciómból. Pár nappal később 300 forinttal a zsebemben tértem vissza, no meg a reménnyel: ugye nem pont ebben a néhány napban vitték el őket mégis? 300 forinttal, ugyanis 150-ért mérte a hölgy darabját, és nekem csak 2 figura volt érdekes a kínálatból.

C-3PO volt az egyikük, akinél a fő inspirációt az jelentette, hogy mégiscsak az egyik főszereplő, akit addig még nem sikerült beszereznem, de fontos volt az is, hogy végre megtudjam, mi a frász az a fekete bigyó, amit a figurához adnak. Ugyan nézegettem a hátlapokon a fickót, de onnan nem derült ki, hogy mi is az a fekete paca a képen. A „removable limbs” információ sem vitt közelebb a megoldáshoz. Bontás után jött a megoldás, hát ezt szét lehet szedni! Az meg ott egy zsák! Cool! Az arany helyett ezüstös színt viszont sosem tudtam teljesen megemészteni. A mai napig duplán van meg ez a buddy, egy példány teljes szépségében, meg egy darabokban, Csubi hátára aplikálva. 

Másikuk a Han Solo Bespin. Ugyan Hanból volt már elég, de ez legalább birodalmas, ráadásul „beszpines”, amik nekem extrán kedves dolgok mindmáig. Bontás után derült ki, hogy ez ráadásként a legszebb Han! Gyorsan le is fokoztam addigi kedvencemet, az Endor Hant és az ütősebb összhatás kedvéért a Bespin-es kapta meg az impozáns terepszínű kabátot. Üröm az örömben, hogy Bespines pisztollyal adták a figut, ezért a mai napig ez a figura is két példányban áll a vitrinemben: egyikük Han pisztollyal (mert úgy az igazi), másikuk Bespin pisztollyal (mert úgy az igazi). Azért extraként ez utóbbi egy vintage gázmaszkot is kapott az arcára.

Később néha még visszanéztem az üzletre. A kirakatban hosszú hónapokig sorjáztak még azok a bábok, amelyeket nem vettem meg. Valamiért azokra már másoknak sem volt szüksége, aztán egyszer csak az összes eltűnt és ezzel lezárult egy korszak. Ez követően már soha többé nem láttam magyar kirakatban bontatlan vintage figurát (kivéve sok évvel később a Greedo shop és társai)! 

Legközelebb ausztriai videó beszerző körutunkon (1987? 1988?) láttam újra figurákat. Egy nagy ládában százával tolongtak a bontatlan Hammerheadek. Ez a figura is hiányzott akkor még, de ez idő tájt már egyáltalán nem voltam gyűjtő és a drága schilling is másra kellett. Pedig átszámítva azok sem lettek volna 100-200 forintnál húzósabbak.

Mivel ez a két „lila vérű” (újpesti) figura már tényleg a mániám végén érkezett, ezért viszonylag jó állapotban, alig lejátszva teljesítették be sorsukat, amikor is 1-2 évvel később, a többiekkel együtt, fillérekért szórtam el őket is a PeCsa bolhán.

Most pedig következzen néhány kép a helyszínről. Az egyiket archív újpesti képek között találtam, a neten. A bódé már nincs a helyén, a képet nagyjából az uszoda előtti parkolóból lőhették, ez a Rózsa utca – Árpád út kereszteződése. A trafik valahol a két tízemeletes ház között, a bokrok előtti helyen állhatott (bár akkor még nem voltak itt bokrok), valahol a telefonfülke magasságában. Érdekes ez a sok betonház, az összes lelőhelyem vagy egy ilyen ház alagsorában, vagy annak közvetlen közelében működött.

 Illetve én is készítettem két képet, a másik oldalról, egészen közelről. Az Árpád út másik oldalán áll ma az Árpád üzletház, picit ez is látszik a képeken, no és persze az uszoda is. Reménykedtem, hogy legalább a trafik „alapzata” fellelhető lesz még az aszfaltba nyomódva, de nem.

 További megjegyzendő érdekesség, hogy az eddig megismert, legendás belvárosi lelőhelyek után az én gyűjteményem darabjai kettő, kifejezetten külvárosi, mi több lakótelepi forrásból származtak!"

Egykori lelőhelyek II. - West-Budapest

Juppi-jééé! Ismét más írt helyettem és ez nagyon jó!!! Köszönöm Arnold gyűjtőtársnak a felbecsülhetetlen információkat és az olvasmányos gyermekkori élményeket! Át is adnám a szót: 

 

"West-Budapest"

"Gyerekkoromban számomra a békásmegyeri lakótelep volt A NYUGAT. A szocialistának tartott pesti oldal, félkapitalista alternatívája. A történeti hűség kedvéért ráadásul a keleti (tehát a Duna felöli) oldala, de erre most jótékonyan ne koncentráljunk.

Szüleimmel a pesti oldalon laktunk. Nagyszüleim olyan 3 éves koromban költöztek erre a lakótelepre, és ezt követően rengeteg időt töltöttem el a nyugati oldalon.  Ráadásul nagyszüleim rengeteg nyugatról származó csecsebecsével is folyamatosan kényeztettek, LEGO, Matchbox, kvarcjátékok, képregények stb… ez a sok „nyugati” termék elég menő volt 1979-80-ban. A balatoni nyaralásaink is általában innen indultak, valamint gyakran kirándultunk a közeli Szentendrére is, ahol útközben a HÉV-ről mindig lehetett legalább egy „nyugati” Porschét „stipistoppolni”. A pesti oldalról meg mindig csak Miskolcra utaztunk. Ahogy emlékszem, színes tévét is itt láttam először, és akkor már 1984-es Csillagok Háborúja TV premiert (naná!) is itt kellett megtekintenem.  Kábeltévé, Sky Channel, a lépcsőházban szemétledobó, HÉV, betonházak, Quelle magazin, nagyapám videomagnója és még sorolhatnám napestig a sok komoly érvet, amelyek miatt elég komolyan készültem arra, hogy ha majd egyszer háború lesz, és az országot/várost ketté választják (mint pl Berlint), akkor nekem mindenképpen a Budapest ezen oldalán kell tartózkodnom. És hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy hát kérem a világ ezen szabadabb felén 2 star wars figura lelőhely is volt ám!

Az egyik a Jós utca és Szilke utca „között” található szingli tízemeletes (Budakalász utca 1) aljában volt megtalálható. 1985 december 6 volt az a nap, amikor több mint 4 év várakozás, nyálcsorgatás, filmimádat, és ócska magyar (pfuj!) kamufigura használat után végre hús vér dzsedibábúkat tapizhattam.

December 6, tehát Mikulás. Ez volt az apropó arra, hogy én egy eredeti Jedi logós Biker Scout-ot kaphassak. Előtte csak PIF újságok reklámanyagaiban láttam ilyen csodákat, meg néha a játszótéren vagy az iskolában, egy-egy jobb sorsú kortársam kezében, távolról. Most viszont lett egy Biker Scoutom. Meg is foghattam, fel is bonthattam. Azt az illatot sosem felejtem. Emlékszem, Gillette pengével vágtam le a bubble-t, hogy a card minél kevésbé sérüljön. Aztán persze egy angol szótárral a cardon látható összes feliratot lefordítottam, hogyaszondja: hatalom droid, szilva fej, gamorrean őr, felhő kocsi pilóta. Ja, és el ne feledjem, különféle színekkel „súlyozva”, fontosságuk szerint bekarikáztam a hátlapon lévő összes, számomra fontos figurát. A színek azért voltak fontosak, mert hogy, hogy nem, elsőre az összes figurát sikerült bekarikáznom, és hát az azért mégsem járta, hogy mindet beszerezzem, ezért szelektáltam, de persze még így is túlzottnak tűnt az elbizakodottság, egy jó 50 db vastag fekete, azaz nagyon fontos karikával. De nem is volt ez minden ok nélkül és itt ugorjunk is vissza az időben 2 napot, december 6, Miklós napja. Az én legszebb Mikulás ajándékom, egy bontatlan, végre nem ócska magyar, Biker Scout-al gazdagodtam. A házban lakó két barátom (akikkel ezen naptól kezdve közös gyűjtésbe kezdtünk) pedig egy Rebel Soldierrel és egy R2-D2-val . Leírhatatlan érzések. 3 figura, remek kezdés, ráadásul mindhárom máig hatalmas kedvencem! De rögtön be is férkőzte magát a gondolat: honnan ez a sok szépség? És vajon vannak-e ott még további példányok? Hol lehet ez a földi mennyország?

Óh, hát itt lenn, a Szilkénél az ajándékbolt, jött a válasz. Ennyi, ilyen puritán egyszerű megoldás. Évekig vártam arra, hogy csak legalább lássak ilyen figurákat, de sőt, az is elég volt, ha valaki csak mesélt róluk, ittam a szavait. És most itt vannak, állítólag csak le kell sétálni, át a nagyjátszón, elérhető közelségben. Nem hiába, ez Budapest nyugati oldala! Hirtelen megéreztem az ínséges idők végét, sokat vártam erre a pillanatra. Például egyszer egy Bossk hátlapot kaptam kölcsön (!!!) és azt is rongyosra nézegettem (jaigen, ez is Békáson történt), de karikázni nem mertem, hisz csak kölcsönbe volt nálam. Még Chewbacca Bandolier Strap is volt rajta (bármi is legyen az (persze ma már tudom), egy életre megjegyeztem a nevét) és erre tessék, a szomszédos ház aljából egyszer csak itt van három ropogós példány. A helyszín ráadásul nem is volt idegen, elég kellemes ajándékbolt volt ez, dollárboltokat megszégyenítő kínálattal: matchbox, lego, barbie, video kazetták, kvarc játékok, dobozos kóla, kinder tojás, mars csoki. Gyakran jártunk oda, valamit mindig kihisztiztem magamnak, de figura sosem volt. Máig!

Természetesen azon nyomban vettem a hótaposómat (hatalmas hó volt és iszonyat hideg), szüleimnek sem kegyelmeztem, Miklós napja ide vagy oda, a késő estében bizony azonnal el kellett zarándokolnunk az ajándékboltba. Csitítgattak, hogy majd holnap, meg legközelebb, ráérünk még, esik a hó satöbbi. Persze fogalmuk sem volt, hogy ez itt mekkora esemény, és hogy én erre 4 éve várok, és milyen kár is lett volna, ha hagyom magam lebeszélni a dologról! Az üzlet szerencsére még nyitva volt, beléptünk, és én rögtön megláttam azt, amit látni szerettem volna. Egy ilyen képeslaptároló-szerű izére voltak felfűzve a figurák, a card lyukasztásánál függesztve, rengeteg figura, főszereplők is. Előtte gyerekek és szüleik sorakoztak, csak úgy dúskáltak a mannában és folyamatosan akasztgatták le a figurákat. Érdekes, de én csak néztem a látványt. Gyönyörködtem benne. Vagy nem tudtam választani, vagy a szüleim nem engedtek, mondván: most kaptál egyet a Mikulástól, vagy magam sem tudom, de végül aznap nem gyarapodott tovább a gyűjtemény. De ami késett, az nem múlott. Ha jól emlékszem, két éven keresztül bizonyult stabil lelőhelynek ez az üzlet, különféle ürügyekkel körülbelül 50 különböző figurát sikerült innen megvetetni magamnak. Eleinte bizony a jobb karaktereket is, de akkora kínálat, mint 1985 december 6-án, már soha többé nem fordult elő! Na ezért lett volna hiba, ha hagyom magam lebeszélni a szüleim által! Kereken 100 forint volt darabja és ez az évek során sem változott, csak a kínálat, ugyanis egyre gyakoribbá váltak a mellékszereplők, uncsi lények, fegyver nélküli figurák. Emlékszem, egyszer kaptam nagymamámtól 300 forintot, és egyből húztam is le az üzletbe. Az IG 88, bár fogalmam sem volt ki is az pontosan, de a két stukker miatt nagyon vonzónak tűnt. A Hoth Leia már annyira nem tetszett, az Ugnaught-ot meg végképp nem tudtam hová helyezni, de kit érdekelt, amikor egyszerre 3 figurára való pénz is lapult a zsebemben? Megvettem hát mind a hármat, de közben sajnálkoztam, hogy miért nem pár hónappal korábban adta a nagyi a 3 kilót, amikor még Boba Fett, Snaggletooth, Greedo, paraszt Luke, fehér Leia, első Han Solo és Gamorrean Guard is volt a polcokon… Barátaim szerint egyszer egy Y-Wing és egy At-St is látható volt az üzlet kirakatában, de én erről az élményről sajnos lemaradtam.

Érdekes, de a legvégén (1987?) már csak last 17 figurák (tri logo-n) voltak kaphatóak. Ezek sem akkor, sem most nem tartoznak a kedvenceim közé, de azért ezekből is vásároltunk: Yak Face (3 példányunk is volt kínunkban),  Imperial Dignitary (2 példányban is), Imperial Gunner, Barada, A-Wing Pilot. Extra érdekesség, ekkor már annyira nem voltak kelendőek a figurák, ezek itt konkrétan hónapokig voltak a kirakatban, senkinek sem kellettek, annyira kifutott már a téma.

20 éve nem jártam már ebben a trafikban, de persze egyből odataláltam. Ráismertem. Illetve a fenét! Ki tudja hány transzformációt követően, ma egy élelmiszerbolt („mi más?” 1.0) működik az ebben a helyiségben.  Felkészültem a látványra, de mégis, nem volt kellemes megtapasztalni a lehangoló változást. De ha ott voltam, hát be is néztem. Ahol egykoron a kifüggesztő izéke sw figuráktól roskadozott, ott ma egy cigarettás „kínálópult” meredezik, megannyi márkájú cigarettával. Pedig a fene egye meg, azóta már rendszerváltás is volt, már valóban „nyugat van”, de figurák sehol, maximum egy WEST cigi. Ehhh… Így múlt el ez a világ is, viszont erről van fénykép. Amiről meg nincs, az legalább a retinámra égve marad fenn: 1985 december 6, rekord hideg tél, hó, fúj a szél, egy trafikban azonban forr a levegő, heves gyerekvisongás, amikor figurák sosem látott, lélegzetállító mennyiségben tárultak elém. Emlékül megpróbálom felsorolni azon figurákat (igyekszem beszerzési sorrendjükben, némelyik több példányban is) amelyek emlékezetem szerint innen származtak: Biker Scout, Artoo-Detoo (Sensoroscope), Rebel Soldier, Han Hoth, Bossk, Luke Hoth, Han Endor, Chewbacca, Leia Endor, Darth Vader, Jawa, Skiff Lando, Stormtrooper, Squid Head, Luke Bespin, At-At Pilot, At-At Commader, At-St Pilot, 2-1B, B-Wing Pilot, Wicket, Logray, Teebo, 8D8, Ackbar, Emperor, Nikto, Chirpa, Bib Fortuna, Nien Nunb, Prune Face, Weequay, Rebel Commando, Klaatu, Leia Hoth, IG-88, Ugnaught, Fx-7,  Ree-Yees, Lobot, A-Wing Pilot, Imperial Gunner, Yak Face, Barada, Imperial Dignitary.

 

A megható intermezzo után sétáljunk gyorsan tovább pár száz métert. Bár kevésbé érdekes üzlet, azért volt itt egy másik lelőhely is, alig 10 perc sétára. Ez egykoron egy  „sport bolt” volt, egy másik tízemeletes, a Juhász Gyula utca 4 alagsora, márkás sportcipőkkel és viszonylag erős játékkínálattal. Jelentem életem első Adidas csukája innen származott. Az erős játékkínálatba a SW figurák is beletartoztak, de egyrészt a 100 forint helyett 150 forintos áron, másrészt elég gyenge felhozatalban. De az is lehet, hogy ezt az üzletet már csak viszonylag késve fedeztem fel, amikor már kipukkant a kínálat. Ha jól emlékszem, elég sokáig szemeztem itt egy Tusken Raider-rel, de az 50 forintos felár teljes mértékben illogikussá tette a megvásárlását. Ezen kívül volt itt még Ackbar (nem túl izgi) és General Madine (abszolút érdektelen) figura is. Másra nem emlékszem. Azért kép innen is van. Az érdekesség kedvéért (?), itt nem éjjel nappali, hanem egy kocsma („mi más?” II.) üzemel.

Következő lelőhelymustrámat pedig már a rideg „keleti oldalról” írom.

Folyt köv…"

Gyűjtőtársak V/2. - Attahunter visszatér és odavág, de nagyon!

Nagy hálával tartozom ezért az ismételt, ám számomra és a blog szempontjából nagyon eredeti és tárgyba vágó bemutatkozásért! Nem csak azért, mert végre megtörhetem az elfoglaltságomból adódó csendet és friss írás kerülhet fel a blogra, hanem azért is, mert újabb nagyon személyes élményekkel és az egykori vidéki vintage helyzet eddig ismeretlen darabkájával lettünk mindannyian gazdagabbak:

Íme az eredeti műremek:

"Attahunter, a Huttvadász fejvadász"

"A Star Wars világa már kilencéves koromban egy életre rabul ejtett. 1982 - emlékeim szerint ekkor láttam először a „Csillagok Háborúja” című kétrészes (!) filmet – igen, akkoriban még két részben vetítették, a felénél egy rövid 5-10 perces szünettel – viszont már magyar hanggal, és 1979-80-hoz képest végre nem csak 14 éven felülieknek (az Owen bácsi és Beru néni halálát bemutató jelenet miatt eredetileg bizony így sorolták be). Az egyik újszegedi kis moziban, a nevére sajnos már nem emlékszem (bár nagyon is meglehet, hogy „November 7” volt…), érkezett el életem egyik meghatározó pillanata. Itt és így kezdődött...

Néhány hónappal később pár iskolatársamnál, sajnos még csak nem is osztálytársnál, már kezdtek feltünedezni a „Jedi babák”, vagy „Jedi bábuk”, ahogy mi gyerekek akkoriban neveztük a Star Wars akció figurákat. Kérdésemre a szerencsés tulajdonosok azt felelték, hogy az USA-ból érkeztek hozzájuk, de nem kizárt, hogy egyesek már "csak" Budapestről szerezték be néhányukat. Ez utóbbi forrásról egyébként majd húsz évvel később, 29 évesen hallottam először, egész pontosan arról, hogy valaha Magyarországon is lehetett Vintage figurákat kapni, méghozzá a Székes Fővárosban és a Balaton mellett pár helyen. A belföldön árusított figurák vélhetően Ausztriából jutottak be hozzánk szemfüles kiskereskedőink jóvoltából – ahol egyébként ma is igen jelentős állomány van még belőlük a gyűjtőknél és boltosoknál. 

Gyerekkoromban én csupán nyálamat csorgatva és irigykedve bámulhattam szerencsés „pajtásaimat”, akiknek kijutott e csemegékből. Emlékszem, az egyikük a testvérosztályunkba járt. Együtt volt a tornaóránk – persze akkoriban fiúk és lányok még külön teremben tornáztak(!) – öltözés közben, tesi után, izzadságtól bűzölögve - pedig mosdani lett volna lehetőség, még egy-két tus is akadt, de idő, az nem, mivel 10 perc múlva már kezdődött is az újabb tanóra – nézegettük ámuldozva és áhítozva gyönyörű, zsír állapotú Kenobi, Luke, Vader és Csubi figuráit, és a 12 incses C-3PO droidját(!). Mindmáig feledhetetlen élmények ezek! Még a lopás gondolata is megfordult a fejemben, de szerencsémre neveltetésem és gyávaságom megakadályoztak (-itt már nem bírom tovább szó nélkül, én az "A bolygó neve: halál" könyvet akartam ellopni, amikor megjelent, mert nem bírtam kivárni, hogy édesanyám hazaérjen a munkahelyéről és kérhessek tőle pénzt, annyira érdekelt a folytatás, és Gyöngyösön előbb volt kapható a könyv minthogy játszották volna a moziban, de szerencsére nem bírtam, mertem rászánni magamat - a szerk.).

A másik szerencsés tulaj a zsákutcánkban lakott, nevezetesen a Bokor utcában, melynek volt egy ún.vakbélnyúlványa, benne három téglás társasházzal és a középső ház és az elülső ház közötti nagy - hiába, akkor még nagynak éreztem – játszótéren legnagyobb ámulatomra egy kartondobozból elővett egy AT-AT lépegetőt, majd utasterét és pilótafülkéjét telerakta figurákkal. Amikre emlékszem közülük: Royal Guard, polipfejű (Squid Head), Darth Vader, IG-88, TIE vadász pilóta, mindezek felett volt neki egy szép, ezüstszínű C-3PO-ja is! Ma már tudom, hogy ez utóbbi Trilogo kiadás volt, és már akkor se láttam hozzá a „hálózsákot”. Szerintem Laci azt már az elején kidobhatta…  (Laci te, hallod-e... - a szerk.)

Kellemes volt eljátszani a figuráival! Miután kiélvezte, hogy mi elélveztünk (bár ehhez még majdnem kicsik voltunk), engedélyezte, hogy kézbe vegyük mi is a figuráit. Nekem már akkor is az IG-88, a Squid Head és a TIE Fighter Pilot volt a kedvencem, ezek ma is benne vannak az első tízben, a Squid és IG az első 5-ben is!

Sosem felejtem el azt a pillanatot sem, amikor egyszer az ő lépcsőházuk előtt egy akkori FRISS Kenner prospektust nézegettünk hárman-négyen közösen! A CSH figurákból neki szinte semmi nem volt meg, csak BV és JV Vintage darabok, de azok elég szép számmal, különösen JV (A Jedi Visszatér) figurák. Ámultunk azonban Greedo-n – aki mindannyiunk kedvenc szereplője volt akkor a mellékszereplők közül – valamint különösen én, Jabbán és trónusán, valamint az igen baró Rancor szörnyön, amely  mancsában egy gamorrai őrt tartva volt lekapva a katalógusban, borzasztó jó látványként, diorámában!!!

Nem ettől a fiútól, hanem évekkel (2-3 évvel) később a jogutódjától végül sikerült beszereznem 7 figurát a fentiek közül, de addigra már erősen lejátszott, megviselt állapotban (bár ez csak később kristályosodott ki bennem, addig azt hittem, nem lehet ezeknél jobb állapotú régi figukat beszerezni). Ezek kerültek hozzám: IG-88 (no fegyver), Darth Vader (letört pöcökkel), C-3PO (szép ezüst színén már rozsdafoltok is voltak, főleg a lábai orrán, de a fenekén is), TIE pilóta (alig látható kari logókkal, no pisztoly), Ree-Yees (hibátlan, puskával), Klaatu skiff outfit (hibátlan, fegyverrel) és végül Squid Head (pisztollyal és köpenyben, de szoknya nélkül – persze, hiszen csak anélkül lehetett leültetni). Átmenetileg egy Rebel Commandót is birtokoltam, de csak amolyan zálogként, míg ki nem sikerült magamnak könyörögnöm a valójában kívánt polipfejű bérgyilkost (én annak tekintettem, amíg 15 év múlva ki nem derült a képes enciklopédiából, hogy Jabba egyik könyvelője volt, az ottani Ishi Tibbel együtt (- valljuk be, néha még rosszabak, mint egy bérgyilkos - a szerk.). Azt hiszem 100 Ft-ért vettem ezen darabok javát, egyet-kettőt cseréltem – IG-t talán épp a törött kardú Vaderre, így állt be a végső, mindössze hatos létszám. Ezek a figurák elkísértek kb. 1986-tól – hetedikes koromtól – egészen 1999-ig, amikor elkezdtem őket lecserélgetni a Petőfi csarnokban - néha a bolhapiacon, de főként inkább a Klubban…

Számomra mindig is a régi, klasszikus Trilógia marad az „igazi Star Wars”. Bár az új technikával készült új filmek is tetszenek, szórakoztatnak, de nem érik el azt a hatást, mint a korábbi filmek, a IV-VI. epizódok. Ennek persze egyik fontos oka lehet, hogy az új részeket már nem gyerekként láttam először! Megeshet ,hogy tán azok is megfogtak volna - bár, Jar Jar Binks gunga figuráját már 9 évesen IS kihagytam volna a sorozatból.

Tulajdonképp tetszenek a Clone Wars rajzfilmek, illetve a 3D animációs sorozat is. Ezek miatt, illetve a Jabba Palotában szereplő, de Vintage figuraként ki nem adott számtalan szereplő miatt az új figurákat is gyűjtöm, de erős szelekcióval. Mondhatni csak az idegen lényeket – fajokat – és a droidokat gyűjtöm. A Vintage figurákból mintegy 2 éven át a teljes portfólió megvolt, később erre már ráuntam, s ma már csak a nagy kedvenceket gyűjtöm, azokat viszont számtalan változatban is akár! A Vintage figurákban a régiségük és „eredetiségük” mellett (vagyis hogy ŐK voltak ez első igazi Csillagok Háborúja saga figurák) tehát az elképesztő változatosságuk tetszik! Gyártási és minőségi szabványok ide vagy oda, mivel számos különböző helyen készültek – Kínán belül: Hong Kong, Tajvan, Makaó, Kínán kívül: Japán, Franciaország, Mexikó, Nagy Britannia (bár ezek közül figurákat csak Japán és Mexikó gyártott, ha minden igaz, ám a másik két ország akkori figuragyárába is igen érdekes verziók kerültek csomagolásra) – emiatt számos eltérő variáns, verzió található, az apró egyedi eltérések mellett is!

Kedvenc témáim: a fejvadászok, robotok (főleg a harci és gyilkos robotok), Jabba és udvartartása, Mos Eisley Kantin, Hoth Ekhó Bázis, kiborgok.

A Nyerő legyen veletek! S persze az Erő is."

Attahunter 

A korábbi, fényképes bemutatkozás innen elérhető:

Gyűjtőtársak V. - Aki a fejvadászokra vadászik