2011. január 3., hétfő

Egykori lelőhelyek III. - Hajrá Újpest álé álé álééé!

Ne üssetek, nem vagyok újpesti, a Lipótvárosban lakok. :) A fociról is csak annyit tudok, hogy  valami kerek pattogó biszbaszt kergetnek benne - így egyfajta kezdetleges jedi kiképzésnek tudom csak értelmezni. A cikket és címét Arnoldnak köszönhetjük, aki legalábbis gyerekkorában tutira újpesti volt:

„Hajrá Újpest álé álé álééé!”

"Nyugati kirándulásunk végeztével szépen készítsük elő újra útleveleinket, azonban a valutakeretes dokumentumunkat nyugodtan simítsuk élre és hagyjuk a fiókban, mivel ahová most megyünk, ott nem lesz szükség a már amúgy is felhasznált konvertibilis fizetőeszközeinkre. A képzeletbeli vasfüggöny túloldalára az (időközben már elkészült) Megyeri hídon (anno mennyit álmodoztunk róla…) vezet az út. A békási Megyerről át, a káposztásira, és kicsit tovább. A cél Újpesten a Rózsa utca - Árpád út útkereszteződésnél található, ismertebb nevén: „az uszodánál”.

 Gyerekkoromban Káposztáson laktunk mikor úszni jártam, így magától adódott helyszínként az Újpesti Uszoda. Az „uszi” végeztével általában a büfében vagy az uszoda trafikjának bámulásával töltöttük az időnket a haverokkal. Olykor a folyosó automatájából kinyert forró csokival égettük szét a nyelvünket, de szívesen csellengtünk a közeli trafiksorok körül is. Az egyik ilyen csellengés, buszmegállóban várakozgatás alkalmával fedeztem fel egy újabb lelőhelyet. 

Ebben az időben már igen tekintélyes figuragyűjteménnyel rendelkeztem. A békási források teljesen kiapadtak, vagy már csak totális mellékszereplőket (Yak Face, Imperial Dignitary) kínáltak. Azt hiszem már teljesen le is mondtam a további bővítésről, de ekkor, egy korabéli, kocka formájú utcai bódéban figurákat pillantottam meg! Tudjátok, ez egy afféle dohányárus trafik volt: Donald rágó, cigi papír, pipadohány, stb. gagyikat árult egy hölgyike. Meg elég jó (de már a világoskék dobozos, többnyire „made in Macau”) Matchbox-okat is. 
A kockabódét körben (a kocka körben, ez jó!), deréktól - plafonig kis üveglapok alkották, így könnyedén ki lehetett pakolni beléjük a portékákat (ugye emlékeztek?). Ezeket vizslattuk, amikor a kocka „felső részének” a legszélén, alig észrevehetően, figurákat láttam sorban kihelyezve! Emlékszem, az eladó hölgy alig érte el ezeket, nagy nehezen tudta csak levenni a számomra kívánatos darabokat, annyira magasan voltak és annyira nem álltak neki kézre. Ezt nem is értettem… Miért pont ezeket a nemes holmikat helyezte ilyen rossz helyre? Hát ott senki sem fogja megtalálni őket! 

A kínálat nem volt túl bőséges itt sem: Prune Face, B-Wing Pilot, Ackbar, R2-D2 (sensor), Nien Nunb, C-3PO, Han Bespin. Érdeklődtem a hölgynél, hogy csak ennyi van-e. Egy lesajnáló „igen” volt a válasz, majd még hozzátette: ezeket is már vagy ezer éve tárolja, a kutyának sem kellenek és nem is lesz belőlük több, sőt, alig várja, hogy szabaduljon tőlük. Nagyon rosszul estek a mondatai, de valahol értettem is. A pontos időpontot nem tudom már, de valamikor úgy 1986-87-ben lehetett - amikor már nálam is lecsengőben volt a dolog. 

Ha már így esett, akkor gyorsan el is határoztam, hogy megmentem magamnak azon példányokat, amelyek ekkor még hiányoztak a kollekciómból. Pár nappal később 300 forinttal a zsebemben tértem vissza, no meg a reménnyel: ugye nem pont ebben a néhány napban vitték el őket mégis? 300 forinttal, ugyanis 150-ért mérte a hölgy darabját, és nekem csak 2 figura volt érdekes a kínálatból.

C-3PO volt az egyikük, akinél a fő inspirációt az jelentette, hogy mégiscsak az egyik főszereplő, akit addig még nem sikerült beszereznem, de fontos volt az is, hogy végre megtudjam, mi a frász az a fekete bigyó, amit a figurához adnak. Ugyan nézegettem a hátlapokon a fickót, de onnan nem derült ki, hogy mi is az a fekete paca a képen. A „removable limbs” információ sem vitt közelebb a megoldáshoz. Bontás után jött a megoldás, hát ezt szét lehet szedni! Az meg ott egy zsák! Cool! Az arany helyett ezüstös színt viszont sosem tudtam teljesen megemészteni. A mai napig duplán van meg ez a buddy, egy példány teljes szépségében, meg egy darabokban, Csubi hátára aplikálva. 

Másikuk a Han Solo Bespin. Ugyan Hanból volt már elég, de ez legalább birodalmas, ráadásul „beszpines”, amik nekem extrán kedves dolgok mindmáig. Bontás után derült ki, hogy ez ráadásként a legszebb Han! Gyorsan le is fokoztam addigi kedvencemet, az Endor Hant és az ütősebb összhatás kedvéért a Bespin-es kapta meg az impozáns terepszínű kabátot. Üröm az örömben, hogy Bespines pisztollyal adták a figut, ezért a mai napig ez a figura is két példányban áll a vitrinemben: egyikük Han pisztollyal (mert úgy az igazi), másikuk Bespin pisztollyal (mert úgy az igazi). Azért extraként ez utóbbi egy vintage gázmaszkot is kapott az arcára.

Később néha még visszanéztem az üzletre. A kirakatban hosszú hónapokig sorjáztak még azok a bábok, amelyeket nem vettem meg. Valamiért azokra már másoknak sem volt szüksége, aztán egyszer csak az összes eltűnt és ezzel lezárult egy korszak. Ez követően már soha többé nem láttam magyar kirakatban bontatlan vintage figurát (kivéve sok évvel később a Greedo shop és társai)! 

Legközelebb ausztriai videó beszerző körutunkon (1987? 1988?) láttam újra figurákat. Egy nagy ládában százával tolongtak a bontatlan Hammerheadek. Ez a figura is hiányzott akkor még, de ez idő tájt már egyáltalán nem voltam gyűjtő és a drága schilling is másra kellett. Pedig átszámítva azok sem lettek volna 100-200 forintnál húzósabbak.

Mivel ez a két „lila vérű” (újpesti) figura már tényleg a mániám végén érkezett, ezért viszonylag jó állapotban, alig lejátszva teljesítették be sorsukat, amikor is 1-2 évvel később, a többiekkel együtt, fillérekért szórtam el őket is a PeCsa bolhán.

Most pedig következzen néhány kép a helyszínről. Az egyiket archív újpesti képek között találtam, a neten. A bódé már nincs a helyén, a képet nagyjából az uszoda előtti parkolóból lőhették, ez a Rózsa utca – Árpád út kereszteződése. A trafik valahol a két tízemeletes ház között, a bokrok előtti helyen állhatott (bár akkor még nem voltak itt bokrok), valahol a telefonfülke magasságában. Érdekes ez a sok betonház, az összes lelőhelyem vagy egy ilyen ház alagsorában, vagy annak közvetlen közelében működött.


 Illetve én is készítettem két képet, a másik oldalról, egészen közelről. Az Árpád út másik oldalán áll ma az Árpád üzletház, picit ez is látszik a képeken, no és persze az uszoda is. Reménykedtem, hogy legalább a trafik „alapzata” fellelhető lesz még az aszfaltba nyomódva, de nem.



 További megjegyzendő érdekesség, hogy az eddig megismert, legendás belvárosi lelőhelyek után az én gyűjteményem darabjai kettő, kifejezetten külvárosi, mi több lakótelepi forrásból származtak!"